- +36 96 424 672
- Nyitvatartás: Hétfőtől - Péntekig: 8:00-20:00, Szombaton: 8.00-12:00
- 9023 Győr, Somogyi Béla u. 53.
A fogtömés az egyik leggyakoribb fogászati beavatkozás, mégis számtalan tévhit és kérdés övezi. Valamennyien csak akkor gondolnak rá, amikor már egyértelmű a probléma: fáj, lüktet a fog vagy éppen az étel bosszantóan beleragad ugyanabba a kis mélyedésbe.
Márpedig a modern fogászatban a fogtömés sokkal inkább egy preventív, megelőző lépés, amely megóvja Önt a komolyabb, költségesebb beavatkozásoktól – és nem utolsó sorban attól, hogy elveszítse a fogat.
Könnyen elképzelhető, hogy egy lyukas fog okozza a problémát! Amikor a fogzománc – a fog külső, kemény védőrétege – megsérül a szuvasodás miatt, a fog belsőbb, érzékenyebb rétege, a dentin szabaddá válik. A dentinben apró csatornák ezrei találhatók, amelyek közvetlen összeköttetésben állnak a fogbélben lévő idegekkel. Ilyenkor egy hideg üdítő vagy egy melegebb étel képes éles, villanásszerű fájdalmat okozni.
Ez a kellemetlenség pedig egyre gyakoribbá válhat, és végül akár állandó, erős fájdalom és gyulladás is kialakulhat. Minél korábban megkezdődik a fog helyreállítása, annál egyszerűbben, olcsóbban és fájdalommentesebben orvosolható a probléma!
Egy lyukas fognak nem feltétlenül tulajdonítunk nagy jelentőséget, ám a fogszuvasodás egy roppant alattomos folyamat. Főleg azért, mert a kezdetekben nem jár intenzív fájdalommal; sőt gyakran apró, szinte jelentéktelennek tűnő jelekkel ad hírt magáról. Azonban egy kis lyuk, elszíneződés vagy repedés könnyen lehet a szuvasodás kezdete.
Ne bagatellizálja el ezeket a helyzeteket, mert a felszínen látható kis pont alatt egy sokkal nagyobb, kiterjedtebb üreg is rejtőzhet! A szuvas fog pedig így könnyen válhat fájdalmas gyulladássá, amely már nem egyszerű tömést, hanem akár gyökérkezelést vagy más, komolyabb beavatkozást is igényelhet.
Vezető fogszakorvos
Fogszakorvos
Fogorvos
Fogorvos
Fogorvos
Fogorvos
Dentálhigiénikus
Dentálhigiénikus
Fogászati asszisztens
Dentálhigiénikus
Fogászati asszisztens
Fogászati asszisztens
Fogászati asszisztens
A szuvas fog helyreállítása fontos lépés a fogai hosszú távú egészségének és szépségének megőrzésében – és így a nagyobb költségek elkerülésében. Sokunk halogatja a fogászati állapotfelmérést és ezzel a fogtömést, azonban ennek sokkal komolyabb anyagi vonzata is lehet, mint elsőre gondolnánk.
Egy előrehaladott szuvasodás például pillanatok alatt vezethet gyökérkezeléshez, amelynek a költsége akár 2-4-szerese is lehet a fogtömés árának. Ha pedig a fog szerkezete már olyannyira károsodott, hogy a gyökérkezelés sem nyújt megoldást, és a fog menthetetlen, a fogpótlás akár 5-10-szerese (!) költséget is jelenthet az Ön számára.
A fogtömés tehát nem csupán a „lyukas fog betapasztása”, hanem a fog eredeti funkciójának és esztétikájának helyreállítása: egyfajta védőpajzs a további romlás ellen, ami a fentebbi kellemetlen körülményekhez is vezethet.
A konzerváló fogászat területe sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, és ma már többféle anyag közül választhatunk, az adott fogászati problémának és igényeknek megfelelően. Az alábbiakban bemutatjuk a legismertebb fogtömés típusokat!
Az amalgám tömések évtizedeken keresztül a legnépszerűbb fogtömések közé tartoztak. Ezek a tömések többnyire fémötvözetéből, higany hozzáadásával készültek, és kiemelkedően tartós megoldást jelentettek, különösen a nagy rágóterhelésnek kitett hátsó őrlőfogak esetében.
Napjainkban az amalgám tömés azonban idejétmúlt megoldás: amellett, hogy ezüstszürke színe nem illeszkedik meglévő fogainkhoz, akár egészségügyi kockázatot is magában hordozhat. Higanytartalma miatt ugyanis a legtöbb orvos és páciens idegenkedik tőle.
Mindemellett nem köt teljesen a foghoz, ezért az üreg kialakításakor több ép foganyagot kell feláldozni, és hőtágulása is eltér a fogétól, ezért idővel apró repedések keletkezhetnek a fogban.
Ahogy azt fentebb is említettük, az emberi állkapocs mérete az évszázadok során csökkent, így sok esetben egyszerűen nincs elegendő hely a bölcsességfogak számára. Ilyenkor természetesen fennáll annak a kockázata, hogy a bölcsességfogak növekedésének előrehaladtával, elkezdenek összetorlódnia a fogaink.
Ez a negatív esztétikai következmények mellett akár a harapás hatékonyságát is ronthatja, és nagyban megnehezítheti az optimális szájhigiénia fenntartását. Az összetorlódott fogak között könnyebben megtapadnak az ételmaradékok, ami megnöveli a fogszuvasodás és az ínygyulladás kockázatát. Így pedig közvetetten akár a teljes fogazatunk egészsége veszélyben lehet, és a magabiztosságunk is jelentősen csökkenhet a kusza, rendezetlen fogak miatt.
A modern fogászatban a fogtömés mind esztétikai, mind pedig funkcionális szempontból tökéletesen kell, hogy illeszkedjen a környezetébe. A kompozit fogtömés pedig kiválóan alkalmas erre a célra, és mára a leggyakrabban alkalmazott tömőanyaggá vált.
Ez egy műgyanta alapú, kerámiaszemcsékkel megerősített, fényre kötő anyag, amely tartós, esztétikus megoldást kínál a konzerváló fogászat területén. Mivel kémiailag kötődik a fogszövethez (úgynevezett adhéziós technika), ezért a beavatkozás során csak a szuvas részt kell eltávolítani, ami maximalizálja az ép foganyag megőrzését. A széles színválasztéknak köszönhetően a fogorvos képes tökéletesen a páciens fogszínéhez igazítani a tömést, sőt, több különböző árnyalat és áttetszőségű anyag rétegzésével a természetes fogak komplex struktúráját is képes utánozni.
Gyakorlatilag bármely fogon alkalmazható kis- és közepes mértékű szuvasodások megszüntetésére, és a kerámiszemcsék kopásállóságának hála a hátsó, nagy rágóerőnek kitett fogak esetében is megbízható megoldást kínál.
A kerámia betét – más néven inlay és onlay – általában akkor alkalmazzák, amikor a fogszuvasodás már annyira kiterjedt, hogy egy hagyományos kompozit tömés nem tudna elég stabilitást és tartósságot biztosítani. Mivel nagy felületű, sokszor az egész rágófelületet borító tömésről van szó, ezért az inlay és onlay lenyomat alapján készül fogtechnikai laboratóriumban.
A két fő típus között a kiterjedésben van a különbség:
Ezek a cirkónium vagy préselt kerámiából készülő betétek kiváltképp tartósak, kopásállóak és szilárdak, keménységük pedig nagyon hasonló a természetes fogzománcéhoz. Mivel a foglenyomat alapján készülnek, rendkívül precíz folyamat során, ezért illeszkedésük rendkívül pontos: a betét és a fog közötti mikroszkopikus rés minimális, amit egy speciális fogászati ragasztócementtel zárnak le.
Ez a megoldás gyakorlatilag minimálisra csökkenti a másodlagos szuvasodás esélyét, ráadásul a kerámia teljesen biokompatibilis, így nem okoz allergiát és a sima felszín miatt a lepedék is nehezebben tapad meg rajta.
A hagyományos kompozit töméssel szemben azonban ez a folyamat két fogorvosi látogatást kíván meg: az első alkalommal a fogorvos előkészíti az üreget az inlay vagy onlay számára, eltávolítja a szuvas részeket, kitisztítja a lyukat, lenyomatot vesz, majd pedig ideiglenes töméssel zárja le azt. A kezelés második alkalmával beragasztja a fogászati laboratóriumban elkészített kerámia betétet.
Létezik belőle arany inlay és onlay is, azonban noha az arany tömés kiemelkedő élettartammal bír, ez egy kevésbé ismert és alkalmazott fogtömés, hiszen drága, illetve esztétikailag nem illeszkedik a fog színéhez.
Az üvegionomer cement (GIC) egy speciális tömőanyag, amelynek legfontosabb és legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy képes fluoridot kibocsátani. Az üvegionomer tömés kémiailag kötődik a fog dentin és zománc rétegéhez, és egyfajta fluorid-raktárként funkcionál.
Ez az alacsony koncentrációban kibocsátott fluorid beépül a környező fogszövetbe, ellenállóbbá téve azt a baktériumok által termelt savakkal szemben. Ez segít megelőzni az újabb szuvasodások kialakulását a tömés széleinél, ami kiemelt fontos magas szuvasodási kockázatú pácienseknél – így például gyerekeknél.
Mivel azonban az üvegionomer tömések mechanikai tulajdonságai elmaradnak a kompozitétól vagy a kerámiáétól (kevésbé kopásállóak és törékenyebbek), ezért csupán kisebb lyukak, fognyaki szuvasodások megszüntetésére, valamint gyermek fogászatban ideiglenes fogtömésként szolgálnak.
Manapság a fogtömés menete egy jól megtervezett, fájdalommentes és precíz folyamat, amelyet modern technológiákkal és anyagokkal kivitelez a fogorvos.
A fogtömés menete függ az alkalmazott fogtöméstől és technológiától, azonban egy hagyományos, kompozit tömés esetén általában az alábbiak szerint zajlik:
1.
A fogorvos szemrevételezi a fogat, szükség esetén pedig röntgenfelvételt készít, hogy pontosan felmérje a szuvasodás mélységét és kiterjedését.
2.
A fájdalommentes kezelés érdekében a fogorvos helyi érzéstelenítést végez a fog körüli szövetekben. Pár perc elteltével a fog és a környező íny teljesen elzsibbad, így a kezelésből Ön semmit sem fog érezni az enyhe vibráción kívül.
3.
Az orvos egy fúró segítségével, óvatosan és precízen eltávolítja a szuvasodás által felpuhult, fertőzött fogszövetet, egészen az egészséges, kemény rétegekig.
4.
Az üreg kitisztítása és fertőtlenítése után a fogorvos előkészíti a felszínt a tömőanyag behelyezésére. Kompozit tömés esetén ez egy speciális savas zselével történő kondicionálást és egy kötőanyag felvitelét jelenti, ami mikroszkopikus szinten hoz létre kapcsolatot a fog és a tömés között.
5.
A természetes fogaknak több árnyalatuk, éppen ezért a fogorvos több különböző színű kompozit anyagokból választ. A kompozit anyagot mindig vékony rétegekben viszi fel az üregbe, és minden réteget egy speciális, kék fényű polimerizációs lámpával világít meg néhány másodpercig, amely szinte azonnal kőkeményre szilárdítja azt. Ez biztosítja a zsugorodás minimalizálását, valamint a fogtömés tartósságát.
6.
Amikor a szakember teljesen visszaépítette a fog eredeti anatómiáját, akkor kialakítja a rágófelszínt is, majd egy vékony, színes papír (artikulációs papír) segítségével ellenőrzi a harapási magasságot, hogy a tömés ne legyen se túl magas, se túl alacsony.
7.
A legjobb tömések teljesen „belesimulnak” környezetükbe, és észrevétlenül olvadnak össze a foggal. A kezelést követően végzett polírozás biztosítja a tömés fényét és „simaságát”, valamint megnehezíti a lepedék újbóli megtapadását is.
A legtöbben úgy gondolják, hogyha egy fogat egyszer betömtek, akkor örökre le van tudva a probléma, de ez sajnos nem így van. Ugyanis még a legjobb minőségű töméseknek is van egy bizonyos élettartama. A zsugorodás, a kopás és az állandó igénybevétel hatására a fogtömések elhasználódhatnak, és úgynevezett másodlagos szuvasodás alakulhat ki.
A másodlagos szuvasodás során a tömés és a fog találkozásánál egy mikroszkopikus rés keletkezik, melyen keresztül a baktériumok és az ételmaradékok bejuthatnak a tömés alá. Ez egy rendkívül alattomos folyamat, mert a tömés alatt, rejtve zajlik, és gyakran csak akkor okoz panaszt, amikor már nagyon mélyre hatolt.
Éppen ezért javasolt évente legalább egyszer fogászati állapotfelmérésen részt venni, melynek során a fogorvos időben észlelheti a töméssel kapcsolatos rendellenességeket, és megkezdheti azok helyreállítását.
Szükséges az amalgám tömés cseréje? Lehetnek káros hatásai?
Az amalgám tömés cseréje leginkább akkor javasolt, ha másodlagos szuvasodás jelentkezik, a tömés széle elvált, repedt vagy törött, illetve ha a páciens esztétikai okokból szeretne fehér tömésre váltani.
Bár a nemzetközi szakmai szervezetek szerint a megkötött amalgámból kioldódó higany mennyisége minimális, a higanygőz belélegzésének kockázata továbbra is fennáll az elkészítés (és az eltávolítás) során. Éppen ezért az amalgám fogtömés cseréjét mindig speciális eljárással, gumilepedős izolálással és megfelelő elszívással végzik.
Mivel ennek az anyagnak eltér a hőtágulása a fog természetes hőtágulásától, idővel mikroszkopikus repedésekhez, valamint a fog gyengüléséhez vezethet a jelenléte, ezért érdemes lehet kerámia betétre cserélni – főleg, ha már régóta, 10-15 éve bent van.
Honnan tudom, hogy lyukas a fogam?
A fogszuvasodás korai szakaszában gyakran tünetmentes, főleg, ha a szuvasodás még nem érte el a fogbélhez közelebb eső rétegeket. Éppen ezért a rendszeres fogászati ellenőrzés kiemelt szerepet tölt be a megelőzésben.
Amikor azonban a lyukas fog panaszt okoz, a leggyakoribb jelek általában a következők: fogérzékenység hideg vagy meleg ételek hatására, rágáskor jelentkező éles vagy tompa fájdalom, barnás-feketés elszíneződés a fog felszínén vagy a régi tömés körül, rossz lehelet, valamint érdessé vált felület vagy kisebb bemélyedés megjelenése.
Ha a fog már spontán fáj, illetve éjszaka, fekvő helyzetben lüktet, az arra utalhat, hogy a szuvasodás elérte a fogbélhez közelebb eső rétegeket, és a beavatkozás még sürgetőbb.
Fáj a fogtömés? Mire számítsak a kezelés során?
A fogtömés manapság egy teljesen fájdalommentes fogászati beavatkozás, amelyet helyi érzéstelenítéssel végeznek, így Önnek vagy gyermekének nem kell aggódnia a beavatkozás alatt. A kezelést követően átmeneti érzékenység jelentkezhet hidegre, melegre vagy harapásra, ez azonban általában néhány nap alatt teljesen megszűnik.
Mi számít "régi" tömésnek? Mikor kell ellenőriztetni?
Ez függ a fogtömés típusától. Egy kompozit fogtömés például 5-10 év körül már okozhat problémákat, míg egy régi, amalgám tömés esetén ez körülbelül 10-15 év.
Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenképpen gondot is fog okozni a régi tömés, csupán azt, hogy ilyenkor már érdemes körültekintőbben eljárnunk. A fogászati állapotfelmérés legalább évi egy alkalommal javasolt annak érdekében, hogy a problémákat időben ki lehessen szűrni.
Milyen "jelekre" figyeljek, ha régi fogtömésem van?
Ha régi fogtömése van, akkor több dologra is érdemes figyelni. Például, ha a tömés körül egy sötét, szürkés vagy barnás vonal jelenik meg, az másodlagos szuvasodás jele lehet, de a tömött fogban hideg vagy meleg étel hatására érzett kellemetlenség is gyanúra ad okot. Emellett a kisebb repedésekre és törésekre is érdemes kiemelt figyelmet fordítani, hiszen ez egyfajta kapu lehet a baktériumok számára.
Mennyibe kerül a fogtömés?
A fogtömés ára több tényezőtől függ: úgy mint a szuvasodás mértéke, az alkalmazott technika (pl. kompozit tömés, inlay stb.) a felhasznált anyag vagy a választott fogászat szakmai színvonala és felszereltsége. A kompozit tömések ára alacsonyabb, mint az inlay vagy az onlay ára, hiszen utóbbiak fogtechnikai laboratóriumban készülnek. Általánosságban elmondható, hogy egy esztétikus kompozit tömés ára 30.000 – 60.000 Ft között van Magyarországon.
Mire figyeljek a fogtömés után?
Egy „fehér”, kompozit tömés esetén 2-4 óra elteltével általában már újra lehet fogyasztani ételt és italt, azonban javasolt az első étkezésnél puhább ételeket fogyasztani és főként a másik oldalon rágni, hiszen ilyenkor általában még enyhe érzékenység tapasztalható a területen.
Az első 24-48 órában továbbá érdemes kerülni az erősen színező ételeket és italokat (kávé, tea, vörösbor, cékla stb.), mert a friss tömés felszíne ilyenkor még hajlamosabb lehet az elszíneződésre.
Mi történik, ha nem kezelik időben a lyukas fogat?
Ha a lyukas fog kezelése nem kezdődik meg időben, akkor az számos kellemetlen, visszafordíthatatlan következménnyel járhat. A kezeletlen szuvasodás fokozatosan terjed, és mélyebb rétegeket érint majd: először a dentint, majd a fogbelet, így végül erős fájdalmat és gyulladást okozva. Ez végső soron gyökérkezeléshez, de akár a fog elvesztéséhez is vezethet.
Az időpontja akkor érvényes, amint telefonon vagy e-mailben megerősítjük. Fontos, hogy várja meg a visszaigazolást!
